A legtöbb külső mérnöki megbízás nem a szaktudáson bukik el, hanem a kapacitáson, a jogosultságon és a szakágak közötti egyeztetés hiányán. Öt szempont, amit érdemes végigvenni, mielőtt elindul a munka.
Árazás, ügyfélkezelés, vállalkozásindítás, kevés megbízás: ezekre ritkán létezik egyetlen jó válasz. A mesterelme csoportban több különböző tapasztalat és nézőpont érkezik ugyanarra a helyzetre — és ettől lesz tisztább a következő lépés.
Előbb megalakult a Mérnök Szabadúszók Közössége, majd egy év tapasztalatából született meg a Mérnök Portfólió. Alapítói történet — saját eseményeink képeivel.
Vázlatterv, engedélyezés, kiviteli terv, tervezői művezetés: áttekintés arról, mit végez pontosan egy építészmérnök, milyen jogosultsághoz kötött a munkája, és melyik projektszakaszban éri meg bevonni.
Fűtés, hűtés, szellőzés, technológiai rendszerek és energetika: hol dől el, hogy egy épület vagy üzem működtethető és üzemeltethető lesz-e — és mikor éri meg gépészmérnököt bevonni.
Vállalkozói forma, óradíj vagy átalánydíj, szerződéses alapok, felelősség és jogosultság: mit érdemes tisztázni, mielőtt szabadúszóként elvállalod az első mérnöki projektedet.
Előzetes vizsgálat, teljes hatásvizsgálat, közmeghallgatás, engedély: gyakorlati útmutató arról, hogyan épül fel a KHV-eljárás, és hol szoktak csúszni a projektek.
A mérnöki díj a beruházási költség töredéke, a késve hozott döntés viszont a többszöröse. Szakaszról szakaszra: mikor melyik szakembert érdemes bevonni.
Szikkasztás, esőkert, tározás, kék-zöld infrastruktúra: áttekintés arról, hogyan tartható helyben a csapadék egy telken vagy egy településen, és milyen mérnöki lépések vezetnek oda.
Engedélyezés, hatásvizsgálat, hulladék- és levegővédelem, monitoring: áttekintés arról, hogy pontosan mit végez egy környezetvédelmi mérnök, és mikor éri meg minél hamarabb bevonni a projektbe.